Idén is eredményesen zárták tanulmányaikat a Szent István Egyetem székelyföldi hallgatói

Sikeres záróvizsgát tettek a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakának csíkszeredai képzésében részt vevő hallgatói a Szent István Egyetemen (SZIE) június 06-án, Gödöllőn.  Idén – kiemelt vendégként – az agrártárca nemrég kinevezett minisztere, dr. Nagy István is tagja volt a székelyföldi hallgatók tudását elbíráló bizottságnak. Az agrárminiszter nem először állt a Szent István Egyetem külhoni képzéseinek ügye mellé, ugyanis a korábbi években már erősítette az államvizsga-bizottságot, továbbá rendszeres vendége a SZIE székelyföldi képzési helyszínén rendezett programoknak.

A Magyar Kormány nemzetstratégiai alapelveiben is kifejezve elhivatott a Kárpát-medencei magyar társadalmi, gazdasági, oktatási tér kialakítása és fejlesztése mellett.  A Szent István Egyetem (SZIE) számára kiemelten fontos stratégiai tényező a külhoni magyarság szülőföldön boldogulásának elősegítése, a Kárpát-medencei területeken élő magyarság anyanyelven történő oktatása. Ezt bizonyítja, hogy a SZIE csíkszeredai központja révén immáron huszonhét éve van jelen a székelyföldi térségben. Az egyetem egy olyan innovatív, öt országra kiterjedő hálózatban értelmezi Kárpát-medencei jelenlétét, mely az anyaországi kampuszok és a székelyföldi képzési helyszín mellett magába foglalja az intézmény kárpátaljai, vajdasági és felvidéki képzési helyeit is. Az egyetem a külhoni rendszer koordinálására létrehozta a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot, melynek missziója egy olyan hálózat kialakítása, mely Kárpát-medencei szinten fogja össze a magyarlakta területeket oktatási, kutatási és fejlesztési céllal. Teszi ezt a felsőoktatás, a felnőttképzés, az agráriumhoz kapcsolódó szervezetek, a piaci szféra és az államigazgatás területeinek összehangolásával.

A csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés hallgatói a hagyományok szerint záróvizsgájukra Gödöllőre utaznak, melynek az Alma Mater ad otthont. A záróvizsga-bizottságba az egyetem évről-évre felkér külsős tagokat is. Az idei évben – dr. Nagy István miniszter úr mellett – az államvizsga-bizottság külsős felkért tagjai Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Jakab István, a Magosz elnöke, dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A Szent István Egyetem külhoni kapcsolatrendszerében rejlő lehetőségei mentén egy, a Kárpát-medencét érintő, tematikus oktatásszakmai együttműködéseket felölelő Európai Uniós, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) tartozó projektet nyert el. Az EFOP–3.10.1-17-2017-00001 – „Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival az Oktatási Hivatal, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem által alkotott konzorcium megvalósításában” elnevezésű projekt célja az egyetem külhoni kapcsolatrendszerére épülő Kárpát-medencei tudástranszfer hálózat fejlesztése.

Fotók és forrás: Szent István Egyetem – Médiaközpont

Félmillió hernyóval kevesebb a Gödöllői Erdészeti Arborétumban

Befejeződött az első fészkelési időszak a Gödöllői Erdészeti Arborétumban, amely során a Pilisi Parkerdő odútelepén költő énekesmadarak félmilliónál is több hernyót fogyasztottak el, így hálálva meg az erdészek gondoskodását a fészkelő helyekről.

 

A Pilisi Parkerdő madárvédelmi programja keretében az erdész szakemberek 50 mesterséges odút tartanak fenn a Gödöllői Erdészeti Arborétumbanaz énekesmadarak számára. Az idei fészkelés a várakozásoknak megfelelően sikeres volt, ugyanis 38 odúban eredményesen költöttek a madarak, míg a többi odút pelék és poszméhek foglalták el. A madarak közül a legnagyobb számban a széncinegék vették igénybe a mesterséges odúkat (összesen 32 pár nevelte ezekben a fiókáit), míg 4 odúban csúszkák, két helyen pedig a kisebb testű kékcinke rakott fészket.

 

Az erdész szakemberek vezetésével a tavaszi időszakban folyamatosan ellenőrizték a fészkeket, s összesen 260 madarat számoltak meg. Nagy részüket meg is gyűrűzték, ami bevett eszköz a madarak életének nyomon követésére. Mivel a madarak nem a szaglásuk alapján azonosítják egymást, a szülőket nem zavarja, ha a számukra is szükséges nyugalmi időszakon kívül értő szakemberek megfogják, és meggyűrűzik a fiókákat, egyedileg azonosíthatóvá téve őket a jövőbeni kutatások számára. Érdekesség, hogy költő madárként egy tavaly meggyűrűzött példány is felbukkant, azaz visszatérő lakói is vannak a Gödöllői Erdészeti Arborétum odútelepének.

 

A madarak meg is hálálták a szakszerű gondoskodást: a fiókák felnevelése során idén tavasszal legalább félmillió hernyót fogyasztottak el, nagyban hozzájárulva ezzel az értékes arborétumi növénygyűjtemény védelméhez. Egy cinkepár a fészkelési időszakban akár 15.000 hernyót is zsákmányolhat, amelynek 70-90%-át az erdei fák lombkoronájában komoly károkozásra képes lepkehernyók teszik ki. A Pilisi Parkerdő szakemberei ezért is segítik az arborétumokban és növénygyűjteményekben mesterséges odútelepekkel az énekesmadarak megtelepedését: a gödöllői mellett a Budakeszi Arborétumban és a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat.

 

Az erdészek a természetes erdőállományokban is sokat tesznek az énekesmadarak fészkelésének elősegítése érdekében: az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekesmadarak számára kedvező feltételeket biztosító, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelnek, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt

 

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn, Május 25.-27.

Május 25. és 27. között Gödöllőn tartják meg a IV. Nemzetközi Természeti Fesztivált, amelyre többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program.

Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is.

“Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is”Székelyhidi Tamás, a fesztivál főszervezője.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben. A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul.

A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Forrás: MTI

Több mint 4 milliárd forintot nyert 26 település csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésére

A pályázaton elnyerhető támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a további környezeti káresemények megelőzése érdekében tovább bővüljön, korszerűsödjön Pest megye településeinek önkormányzati tulajdonú belterületi csapadékvíz-elvezetési, csapadékvíz-gazdálkodási rendszere.

Több mint 4 milliárd forintot nyert el belterületi csapadékvíz-gazdálkodásuk fejlesztésére, korszerűsítésére 26 Pest megyei önkormányzat – mondta el Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

Hozzátette: a kormány Pest megye fejlesztését szolgáló programjának negyedik felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget 230 millió forinttal emelte meg.

Rákossy Balázs ismertette: a felszíni csapadékvíz-elvezetés létesítményeinek fejlesztésére irányuló pályázat célja, hogy elősegítse a csapadékvizek rendezett és károk nélküli elvezetését vagy helyben hasznosítását, a települések árvíz-, belvíz- és helyi vízkár-veszélyeztetettségének csökkentését.

A pályázaton elnyerhető támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a további környezeti káresemények megelőzése érdekében tovább bővüljön, korszerűsödjön Pest megye településeinek önkormányzati tulajdonú belterületi csapadékvíz-elvezetési, csapadékvíz-gazdálkodási rendszere, a belterületen áthúzódó vízfolyásokat és belvízcsatornákat, belvízelvezető rendszereket rendezzék.

Közölte: az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 300 millió forint volt. A pályázati felhívásra ötven pályázat érkezett be. Az államtitkár kiemelte: a jelentős túligényre és a megalapozott szükségletekre tekintettel az NGM az eredeti támogatási keretösszeget megemelte 230 millió forinttal.

A megemelt keretből 26 Pest megyei településen javul, fejlődik a csapadékvíz-elvezetés rendszere, lehetővé téve mintegy 60 kilométeren a csapadékvíz-elvezető árkok állapotának javítását.

A fejlesztésre térségünkben – többek között – Erdőkertes Község Önkormányzata  200 millió, Galgahévíz Önkormányzata 220 millió, Kistarcsa Város Önkormányzata 80 millió, Őrbottyán Város Önkormányzata 54 millió, Pécel Város Önkormányzata 282 millió, Püspökszilágy Község Önkormányzata pedig 101 millió forintot nyert.

Rákossy Balázs elmondta: ezek a beruházások a hirtelen lehulló sok csapadék miatti károk megelőzésében rendkívül fontosak. Emellett közel 4700 köbméternyi új víztározót építenek és 14 300 köbméternyi meglévő tározót is felújítanak idén és jövőre.

A döntés rögzíti a támogatás fő stratégiai fejlesztési irányait, köztük a települések infrastrukturális ellátottságának javítását, amelynek keretében tavaly június végén tette közzé a nemzetgazdasági tárca a pályázati felhívást 4 milliárd forint keretösszeggel.

Az államtitkár emlékeztetett: Pest megye most a fővárossal együtt a Közép-Magyarország régióhoz tartozik, amely az uniós besorolás szerint fejlett régiónak számít – Budapest átlagnál magasabb fejlettségi mutatói miatt -, és ezért az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat. Ennek ellensúlyozására a kormány a Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások fejlesztéseire 2016 és 2021 között 80 milliárd forintos célzott, hazai költségvetési forrás biztosításáról döntött.