Bálint György vehette át idén a Magyar Szabadságért díjat

 

Bálint György kertészmérnök, “Bálint gazda” kapta idén a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által alapított elismerést, melyet szombaton adtak át Gödöllőn.

A Magyar Szabadságért-díjat Bálint György életútja és értékmegőrző tevékenysége elismeréséül vehette át. 

Bálint György 1919-ben Gyöngyösön született, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező középbirtokos családban. 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett. Munkaszolgálatra, majd koncentrációs táborba vitték. A vészkorszakot családjából csak ketten élték túl a nővérével. 1948-ban elvették a családi birtokaikat, kuláklistára került.

Egy évvel később mezőgazdasági mérnökként újabb diplomát szerzett, és kutatóintézetekben, állami gazdaságoknál vállalt munkát, agrárfolyóiratokat szerkesztett.

Az 1990-es években aktívan politizált, a második országgyűlési választásokon képviselőnek választották. Az Országgyűlésben is mindenekelőtt a mezőgazdasághoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozott.

A Magyar Szabadság Napja Alapítvány közleményében kiemeli: Bálint György a humanizmust és a demokráciát tartotta és tartja ma is a legfontosabb értéknek az egyén és a társadalom életében.

A Magyar Szabadságért díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez, a magyarságtudat erősítéséhez, a magyar kultúra megőrzéséhez és továbbviteléhez.

A 2000-ben alapított elismerést minden évben a magyar szabadság napján, június utolsó szombatján adják át Gödöllőn, a szovjet csapatok 1991. június 19-i kivonulására emlékezve. Az elismerést első alkalommal Nemeskürty István író vehette át, 2017-ben a Kaláka együttes kapta.

Képen: Gödöllő, 2018. június 30. Bálint György (Bálint gazda), Prima Primissima díjas kertészmérnök (b) átveszi a Magyar Szabadságért-díjat Gémesi György polgármestertől a magyar szabadság napja alkalmából tartott ünnepségen a gödöllői Alsóparkban, a Világfa előtt 2018. június 30-án. Az utolsó megszálló szovjet katona 1991. június 19-én hagyta el hazánkat. A kivonulás után egy héttel, június utolsó szombatján tartották Gödöllőn az első magyar szabadság napját, amit azóta is minden évben megünnepelnek. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI

 

Kinevezték a Gödöllői Rendőrkapitányság új vezetőjét

Április közepén kinevezésre került a Gödöllői Rendőrkapitányság új vezetője. Vendégünk Lajmer György rendőr alezredes, a 26 település közrendjéért és közbiztonságáért felelős kapitányság vezetője.

ArboFeszt Gödöllőn hatodik alkalommal

Hatodik alkalommal rendezték meg a Gödöllői Erdészeti Arborétumban az Arbofeszt fesztivált 2018. június 2-án, melynek szervezése ezúttal is az Arbofeszt Alkotói Kör csapatának volt köszönhető. Sajnos az időjárás ebben az évben nem volt teljesen kegyes a rendezvény szervezőivel és látogatóival, így a késői délutáni programokat a viharos eső miatt törölni kellett, de a délelőtti főzőversenyre és a kísérőprogramokra így is sokan kilátogattak.

Porta – térségi közéleti magazin
IX. évfolyam 312. szám
2018. június 9.

A gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását

A múlt héten meghirdetett gödöllői program segíti az agrárkutatás megújítását, az az agrár-felsőoktatás modernizációját és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadó rendszer kiépítését – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

A főigazgató elmondta, nagyon gyors fejlődés zajlik a világon a mezőgazdaságban, ezért fontos, hogy összehangolják a különböző irányokat.

Magyarországon három kiemelt területe van ennek a fejlődésnek, amelyekkel növelni lehet a versenyképességet, a precíziós technológiák kialakítása, a klímaváltozással kapcsolatos feladatok, mint például az öntözés, és a kedvezőtlenebb adottságú termőhelyek fejlesztése.

Jelenleg az látszik, növelhetőek az öntözés alá vont területek, amit azzal tudnak segíteni, hogy újra létrehozzák az erre fókuszáló kutatóintézetet Szarvason – fűzte hozzá.

Forrás: MTI

 

Idén is eredményesen zárták tanulmányaikat a Szent István Egyetem székelyföldi hallgatói

Sikeres záróvizsgát tettek a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakának csíkszeredai képzésében részt vevő hallgatói a Szent István Egyetemen (SZIE) június 06-án, Gödöllőn.  Idén – kiemelt vendégként – az agrártárca nemrég kinevezett minisztere, dr. Nagy István is tagja volt a székelyföldi hallgatók tudását elbíráló bizottságnak. Az agrárminiszter nem először állt a Szent István Egyetem külhoni képzéseinek ügye mellé, ugyanis a korábbi években már erősítette az államvizsga-bizottságot, továbbá rendszeres vendége a SZIE székelyföldi képzési helyszínén rendezett programoknak.

A Magyar Kormány nemzetstratégiai alapelveiben is kifejezve elhivatott a Kárpát-medencei magyar társadalmi, gazdasági, oktatási tér kialakítása és fejlesztése mellett.  A Szent István Egyetem (SZIE) számára kiemelten fontos stratégiai tényező a külhoni magyarság szülőföldön boldogulásának elősegítése, a Kárpát-medencei területeken élő magyarság anyanyelven történő oktatása. Ezt bizonyítja, hogy a SZIE csíkszeredai központja révén immáron huszonhét éve van jelen a székelyföldi térségben. Az egyetem egy olyan innovatív, öt országra kiterjedő hálózatban értelmezi Kárpát-medencei jelenlétét, mely az anyaországi kampuszok és a székelyföldi képzési helyszín mellett magába foglalja az intézmény kárpátaljai, vajdasági és felvidéki képzési helyeit is. Az egyetem a külhoni rendszer koordinálására létrehozta a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot, melynek missziója egy olyan hálózat kialakítása, mely Kárpát-medencei szinten fogja össze a magyarlakta területeket oktatási, kutatási és fejlesztési céllal. Teszi ezt a felsőoktatás, a felnőttképzés, az agráriumhoz kapcsolódó szervezetek, a piaci szféra és az államigazgatás területeinek összehangolásával.

A csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés hallgatói a hagyományok szerint záróvizsgájukra Gödöllőre utaznak, melynek az Alma Mater ad otthont. A záróvizsga-bizottságba az egyetem évről-évre felkér külsős tagokat is. Az idei évben – dr. Nagy István miniszter úr mellett – az államvizsga-bizottság külsős felkért tagjai Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Jakab István, a Magosz elnöke, dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A Szent István Egyetem külhoni kapcsolatrendszerében rejlő lehetőségei mentén egy, a Kárpát-medencét érintő, tematikus oktatásszakmai együttműködéseket felölelő Európai Uniós, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) tartozó projektet nyert el. Az EFOP–3.10.1-17-2017-00001 – „Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival az Oktatási Hivatal, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem által alkotott konzorcium megvalósításában” elnevezésű projekt célja az egyetem külhoni kapcsolatrendszerére épülő Kárpát-medencei tudástranszfer hálózat fejlesztése.

Fotók és forrás: Szent István Egyetem – Médiaközpont

Félmillió hernyóval kevesebb a Gödöllői Erdészeti Arborétumban

Befejeződött az első fészkelési időszak a Gödöllői Erdészeti Arborétumban, amely során a Pilisi Parkerdő odútelepén költő énekesmadarak félmilliónál is több hernyót fogyasztottak el, így hálálva meg az erdészek gondoskodását a fészkelő helyekről.

 

A Pilisi Parkerdő madárvédelmi programja keretében az erdész szakemberek 50 mesterséges odút tartanak fenn a Gödöllői Erdészeti Arborétumbanaz énekesmadarak számára. Az idei fészkelés a várakozásoknak megfelelően sikeres volt, ugyanis 38 odúban eredményesen költöttek a madarak, míg a többi odút pelék és poszméhek foglalták el. A madarak közül a legnagyobb számban a széncinegék vették igénybe a mesterséges odúkat (összesen 32 pár nevelte ezekben a fiókáit), míg 4 odúban csúszkák, két helyen pedig a kisebb testű kékcinke rakott fészket.

 

Az erdész szakemberek vezetésével a tavaszi időszakban folyamatosan ellenőrizték a fészkeket, s összesen 260 madarat számoltak meg. Nagy részüket meg is gyűrűzték, ami bevett eszköz a madarak életének nyomon követésére. Mivel a madarak nem a szaglásuk alapján azonosítják egymást, a szülőket nem zavarja, ha a számukra is szükséges nyugalmi időszakon kívül értő szakemberek megfogják, és meggyűrűzik a fiókákat, egyedileg azonosíthatóvá téve őket a jövőbeni kutatások számára. Érdekesség, hogy költő madárként egy tavaly meggyűrűzött példány is felbukkant, azaz visszatérő lakói is vannak a Gödöllői Erdészeti Arborétum odútelepének.

 

A madarak meg is hálálták a szakszerű gondoskodást: a fiókák felnevelése során idén tavasszal legalább félmillió hernyót fogyasztottak el, nagyban hozzájárulva ezzel az értékes arborétumi növénygyűjtemény védelméhez. Egy cinkepár a fészkelési időszakban akár 15.000 hernyót is zsákmányolhat, amelynek 70-90%-át az erdei fák lombkoronájában komoly károkozásra képes lepkehernyók teszik ki. A Pilisi Parkerdő szakemberei ezért is segítik az arborétumokban és növénygyűjteményekben mesterséges odútelepekkel az énekesmadarak megtelepedését: a gödöllői mellett a Budakeszi Arborétumban és a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat.

 

Az erdészek a természetes erdőállományokban is sokat tesznek az énekesmadarak fészkelésének elősegítése érdekében: az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekesmadarak számára kedvező feltételeket biztosító, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelnek, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt